Magunkról

A Budapest Klezmer Band 1990 óta szórakoztatja közönségét lendületes és humorral átszőtt színpadi fellépéseivel.

A Budapest Klezmer Band 1990 óta szórakoztatja közönségét lendületes és humorral átszőtt színpadi fellépéseivel. Virtuóz módon ötvözi a Kárpát-medence különféle zenei irányzatait. A zenekar tagjai hangszereik igazi mesterei, akik a műfaji határokon átívelően újrafogalmazzák a klezmer zenét. A sajátos zenei kompozíciókban a hagyományos jiddis motívumok kiegészülnek cigányzenéből átvett és népzenei elemekkel, amit egy csepp modernitással fűszereznek.
A zenekar alapító vezetője és egyben zeneszerzője Jávori Ferenc „Fegya”, akinek újító elképzelései megteremtették a klezmer balett, a klezmer szvit és a klezmer musical műfajait is Magyarországon. Mindegyik művészeti produkció világszínvonalú hazai alkotótársakkal készült. A zenekar által képviselt sokrétű, jellegzetesen Kárpát-medencei hangulatú klezmer igényes zenei világa hatalmas siker az európai és tengerentúli közönségnél egyaránt. A Budapest Klezmer Band számos rangos elismerés és díj birtokosa.

Mérföldkövek

1990 – A zenekar megalapítása 12 művésszel

1990 – A zenekar megalapítása 12 művésszel
1995 – A 7 fős zenekari forma kialakulása
1996 – Kerényi Imre meghívja a zenekart az általa rendezett „Hegedűs a háztetőn” produkció zenei kíséretére – az előadásokat színpadi élő zenével játszák a Madách Színházban. Az előadásforma olyan sikeressé vált, hogy azóta más színházak is színpadra hívják a zenekart saját előadásaikhoz.
1999 – A Győri Balett vezetője, Kiss János és Jávori Ferenc közös alkotómunkájával megszületik a klezmer balett: „Purim, avagy a sorsvetés”. A produkcióban a zenekar élőben adja elő Jávori Ferenc szerzeményét. Európai és amerikai turné állomások következnek, a nemzetközi visszhang ovációval fogadja.
1999 – A Liszt Ferenc Kamarazenekar hangversenymestere, Rolla János felkéri Jávori Ferencet egy klezmer és klasszikus zenét ötvöző mű megírására, amit a két zenekar együtt játszhat el. A „Klezmer Szvit” ismét új műfajt teremtett. A bemutatót követően saját életre kelt, a 12 tételes műből CD készült, és évente előadják a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. Nemzetközi turnékon neves külföldi kamarazenekarok részvételével is megszólal.
2003 – A Győri Balett társulatának előadásában Klezmer Táncszvit készül „Zenélő lélek” címmel a Liszt Ferenc Kamarazenekar és a Budapest Klezmer Band közös zenéjéből. A koreográfia füzért Kiss János, Román Sándor, Bozsik Yvette és William Fomin készítették.
2006 – Markó Iván koreográfusi és Jávori Ferenc zeneszerzői együttműködéséből létrejön a „Rómeó és Júlia Jeruzsálemben” című színpadi előadás, a Magyar Fesztivál Balett és a Budapest Klezmer Band közös produkciójaként.
2006 – A „Menyasszonytánc” című klezmer musical zenéjét az Operett Színház főigazgatója, Kerényi Miklós Gábor felkérésére komponálja Jávori Ferenc. „A torockói menyasszony” című színmű alapján elkészült librettóval a Budapesti Tavaszi Fesztiválon debütál, és immár 10 éve játszák színpadokon és fesztiválokon.
2010 – Zenés drámát állítanak színpadra a Pécsi Nemzeti Színházban „Gettó” címmel. Jávori Ferenc 14 új dalt ír Joshua Sobol drámájához, melyeket élőben a színpadon ad elő a zenekar.
2010. január – A Bayerischen Rundfunk zenekara és a Budapest Klezmer Band közös produkcióként adja elő Jávori Ferenc: Klezmer Szvit című szerzeményét a müncheni Prinzregententheater-ben szervezett koncerten.

2010 – Rost Andrea színpadi produkciójaként a Kárpát-medence magyar, cigány és zsidó népdalainak találkozásából születik a „Pannon dalok”. Jávori Ferenc klezmerzenéje és a Szokolay Dongó Balázs – Bolya Mátyás szerzőpáros népzenei feldolgozásai a közép-európai régió zenei hagyományait elevenítik fel.

2011. június – Magyarország Európai Uniós elnökségének záróünnepségén, Berlinben csendül fel a „Pannon dalok” Rost Andrea és a zenekar közös előadásában.

2015. október 21-22. – Koncertek a 2015. évi Milánói Világkiállítás magyar pavilonjában.

2000-2013 – Számos díjat és elismerést kap a zenekar és vezetője.
2014. március 15. – Jávori Ferenc „Fegya” Kossuth-díjat kap a „magyar zenei kultúra szerves részét képező klezmer stílus nemzetközi népszerűsítésért”, valamint kiemelkedő zeneszerzői és előadóművészi pályája elismeréseként.
2015. december 4. – A zenekart a „Magyar Zeneművészet” kategóriában Prima díjjal tüntették ki, valamint megkapta a Prima Primissima 2015 közönségdíját.

Turnék – A zenekar megalakulása óta folyamatosan koncertezik Magyarországon és rendszeresen visszatérő vendégei a külföldi zenei fesztiváloknak és kulturális rendezvényeknek. Európát többször is körbejárták, a tengerentúli országokban és Izraelben is élvezettel hallgatják humorral fűszerezett zenéjüket.

25 év alatt jelentős ismertségre, szakmai elismertségre és lelkes rajongókra tettek szert.

Részletek

Színpadi produkciók, diszkográfia, filmek a zenekarról, díjak/elismerések, nemzetközi fellépések

Színpadi produkciók

1996 – „Hegedűs a háztetőn” – színpadi élőzene a Madách Színház produkciójában
1999 – Első klezmer balett: „Purim, avagy a sorsvetés” – Győri Balettel (1999)
1999 – „Klezmer Szvit” – Liszt Ferenc Kamarazenekarral közös előadás
2003 – Klezmer Táncszvit: „Zenélő lélek” – a Győri Balettel és a Liszt Ferenc Kamarazenekarral
2006 – „Rómeó és Júlia Jeruzsálemben” – a Magyar Fesztivál Balett előadása
2006 – Klezmer musical: „Menyasszonytánc” – a Budapesti Operett Színház előadása
2010 – Zenés dráma: „Gettó” – a Pécsi Nemzeti Színház előadása
2010 – „Pannon Dalok” – színpadi produkció Rost Andreával és Bognár Szilviával

Diszkográfia

1995 – Éjszaka az Éden hegyen
1997 – A 7:40-es vonat
1999 – Purim
2000 – Yiddishe Blues
2001 – Klezmer Szvit
2004 – La chajem Rebbe
2005 – La chajem Budapest (DVD)
2011 – Pannon Dalok

Filmek a zenekarról

2004 – Yiddish Blues – Péterffy András és Nagy Ernő portré-dokumentumfilmje, 4 év forgatási anyagából
2005 – Magisches Klezmer / Le magie klezmer – ZDF / ARTE TV csatorna megrendelésére készült, Novák Emil rendezésében

Díjak, elismerések

A zenekar és alapító vezetőjének személye elválaszthatatlanul összeforrt a munkásságot méltató díjak odaítélésében.
2000 – Kodály Zoltán díj
2001 – Artisjus-díj
2003 – a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje,
2004 – eMeRTon-díj
2006 – Magyar Zsidó Kultúráért díj
2009 – érdemes művészi cím Jávori Ferenc részére
2013 – Pro Urbe Budapest kitüntetés
2014 – Jávori Ferenc „Fegya” Kossuth-díjat kap a „magyar zenei kultúra szerves részét képező klezmer stílus nemzetközi népszerűsítésért”, valamint kiemelkedő zeneszerzői és előadóművészi pályája elismeréseként.
2015 – A zenekart a „Magyar Zeneművészet” kategóriában Prima díjjal tüntették ki, valamint megkapta a Prima Primissima 2015 közönségdíját.

Nemzetközi fellépések

Hollandia, Németország, Ausztria, Svájc, Szlovákia, Anglia, Olaszország, Finnország, Dánia, Svédország, Franciaország, Lengyelország, Törökország, Szerbia, Horvátország, Csehország, Románia, Írország, Szlovénia, Montenegro, Oroszország, Izrael, USA, Kanada

Művészeink

Jávori Ferenc „FEGYA”

érdemes és Kossuth díjas művész – alapító zenekarvezető, zeneszerző, hangszerelő, zongora, ének

„A klezmer a népek közötti kapcsolat egyfajta tükre.”
Amikor 1990-ben megalapítottam a Budapest Klezmer Band zenekart, elsősorban arra törekedtem, hogy Magyarországon újra megszülessen a zsidó kultúra egyik legnagyobb kincse, a klezmer zene.

Részletek

Most 26 év után büszkén és boldogan kijelenthetem, hogy ez sikerült.
Mindenképpen fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy ez csapatmunka, ezt a sikert remek muzsikus barátaim nélkül nem lehetett volna megvalósítani.
Boldogan megyünk fel a színpadra, hogy örömet szerezzünk a közönségnek, és boldogan megyünk le a színpadról, hiszen a közönség vastapssal jutalmazza a zenekart!
Gyakran megkérdezik tőlem: Mi is a klezmer?
Az évek során rájöttem: A klezmer a népek közötti kapcsolat egyfajta tükre.
Ez a zene ettől sokszínű, sokrétű és varázslatos ereje van.
Bárki meggyőződhet róla, aki meghallgatja a Budapest Klezmer Bandet.

Munkácsi születésű vagyok, a drohobicsi Zeneművészeti Egyetem hegedű szakára jártam, de zongorázni is tanultam. Nagyszőlősőn és Huszton tanítottam zenét, majd áttelepültünk Magyarországra. 1975-től több mint egy évtizedig az Operettszínház zenekarában voltam hegedűs, és közben arra vágytam, hogy klezmer zenét játszhassak. 1990 óta a megvalósult álmom útját egyengetem, és rendszeresen készítek alkotótársakkal és kitűnő muzsikustársaimmal új kompozíciókat és színpadi produkciókat. Eddigi munkánk különösen értékes elismeréseként tekintek a Prima Primissima 2015 közönségdíjára.

Nagy Anna

harmonika

1991 óta vagyok a Budapest Klezmer Band tagja. Véletlenül kezdődött, de a legjobb barátom lett a harmonika. Játszani rajta és tanítani egyaránt öröm. Vegyészmérnöki diplomámból már csak a matektudásomat használom.

Részletek

….harmonika. Így egyszerűen. Semmiképpen nem tangóharmonika. Olyan ugyanis nincs. Ezt első tanáromtól, Katrycz Richárdtól tudom, aki – bár neve apai ágon spanyol felmenőkre utal – tudomásom szerint máig az egyetlen magyar harmonikás, aki harmonika világversenyt nyert. Ricsi bácsi nagyszerű muzsikus, igazi érzékeny művész, ha elkezdett játszani, nem lehetett nem odafigyelni rá. Isten éltesse még nagyon sokáig!

…..harmonika. Teljesen véletlenül volt otthon egy. Kicsi, tanulóhangszer. Kézenfekvő volt, hogy ezen kezdjem hangszeres tanulmányaimat. A szolfézs tanárom hegedűt ajánlott, de hegedűre nem volt pénze a szüleimnek. Persze aztán mégis zsebbe kellett nyúlni, és venni egy harmonikát OTP részletre, mert hamar kinőttem azt az elsőt. Sokat küszködtem a gyakorlással az első időben, de nem mertem abbahagyni.” Ketyegtek” az OTP részletek, hogy nézett volna ki, hogy abbahagyom…

….harmonika. Sokan akartak eltéríteni ettől a hangszertől. Nem nőknek való – mondták. Mások szerint nem is hangszer. Ellenálltam. Meg akartam mutatni, hogy igenis hangszer. Méghozzá gyönyörű, és nőknek is való.

…harmonika. Minden élethelyzetben kisegített, sosem hagyott cserben. A Bartók konzi elvégzése után – ahol Lukács Dénes növendéke voltam – a Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki karának hallgatója lettem. Nem volt ugyanis – akkor még – harmonika szak a Zeneművészeti Főiskolán. Egyetemre akartam menni. Műszakira. Mert a matek mindig vonzott. Pl. a matek ” házit” képes voltam azonnal megírni, amint hazaértem a suliból. Olyan is volt, hogy a leckeíráshoz a kabátomat sem vettem le, annyira izgatott a megoldás… De az egyetemi évek alatt sem hagytam abba a harmonikázást. Remek ösztöndíj kiegészítés volt színházi zenekarokban közreműködni. A vegyészmérnökségből mára csak annyi maradt, hogy „bűzös bázis a piridin”, de a harmonika még most is a legjobb barát…

…harmonika. Az első profi harmonikámat a müncheni Marienplatzon „utcazenéltem” össze, még a legendás szocialista időkben, 22 évesen. Jól jött a pénz a „hivatalos” 100 márka mellé.

….harmonika. Tanulni és tanítani ezt a hangszert, egyaránt nehéz. Próbálkozom a tanítással több mint tíz éve. Szerencsém van. Remek növendékeket kaptam a sorstól. Minden percét élvezem a tanításnak.

A klezmer pedig hab a tortán. Színes, mint a szivárvány az égen. Vidám és fájdalmas egyszerre. Bármely műfajba belesimul. Nem utolsó sorban igaz társak barátságát is jelenti számomra.
Diákjaim, a Z’mirim Diák Klezmer zenekar, lelkes trónkövetelői a klezmer műfajának.

Kohán István

klarinét

1990 óta vagyok a Budapest Klezmer Band tagja.
Az előadóművészet és a zeneoktatás közösen jelentik számomra a szakmai teljességet.

Részletek

Egy budapesti zenei általános iskolában, 10 évesen kezdődött életre szóló kapcsolatom a klarinéttal: Minden diáknak kötelező volt hangszert tanulnia, és mivel nem voltam egyszálbélű legény, a fúvós hangszerek közül választva találtam rá a klarinétra. Azóta elválaszthatatlanok vagyunk.
Végigjártam a zeneiskola – konzervatórium – főiskola képzési szintjeit, és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Tanárképző Intézetében diplomáztam 1985-ben.
Diákként a Szent István Gimnázium Szimfonikus Zenekarának tagja voltam, majd a Kopjafa együttesben játszottam magyar népzenét. 1981-ben kezdtem zenélni a Budapesti Operettszínházban, ahol a mai napig tag vagyok.

Mindig érdekelt a különböző népek zenéje, ezért is örültem, amikor 1990-ben Fegya meghívott a Budapest Klezmer Band klarinétosának. Az első pillanattól fogva elvarázsolt a klezmer zene. Ez a sokszínű hangzásvilág a közönségre és az előadóra egyaránt nagy hatással van.
Amikor az első próbák elindultak nem sejtettem, hogy ez nem csak egy tiszavirág-életű próbálkozás, hanem életem meghatározó része lesz, tele jó koncertélményekkel, külföldi turnékkal és nagyszerű új barátokkal.
A színház, a tánc és a zene találkozásából létrejövő közös színpadi produkciók különösen közel állnak a szívemhez.

A zenélés mellett mindig is érdekelt a pedagógia és a hangszeres oktatás. Már főiskolásként elkezdtem tanítani, azóta nagyon sok tehetséges gyereket „neveltem fel” és szerettettem meg velük a zenét. Országos versenyeken számos tanítványom ért el kiemelkedő eredményt, öt alkalommal az én buksimat is megsimogatták a „Kiváló felkészítő-tanár” díjjal. Közel 40 növendéket irányítottam zenei pályára, akik közül ma is sokan tanítanak, aktív részesei a magyar és a külföldi zenei életnek.
Jelenleg a Tóth Aladár Zeneiskolában tanítok és egyben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem gyakorlatvezető és módszertan tanára vagyok. 2015-ben „mentor tanár” fokozatot szereztem.

Úgy érzem, boldog ember vagyok, mert az egymással kölcsönhatásban álló tanári hivatás és az előadóművészet szakmai teljességet adnak. Mindkettő aktív része az életemnek és hatalmas energiákat tudok meríteni belőlük.

Családommal együtt a zene világában vagyunk otthon: feleségem, Anikó fuvolatanár, Pisti fiam klarinétművészként Tokióban tanít azon az egyetemen, ahol az MA diplomáját szerezte, valamint szép szólista karrier előtt áll. Niki lányom két BA diplomát szerzett. Az egyiket a Zeneakadémián ének szakon, a másikat a Pázmány Péter Tudományegyetem lengyel-szlavisztika szakán. Büszke vagyok rájuk.

Végh Balázs

dob, ütőhangszerek

1996 óta vagyok a Budapest Klezmer Band tagja.
Jazzdobosként épp csak nagykorúan ismertem meg a klezmer zenét, azóta ez a bázisom. Zenei mindenevő vagyok, régóta tanítok, és újabban szívesen kertészkedek.

Részletek

Alig múltam 18 éves, amikor a Budapest Klezmer Bandbe kerültem.
Szüleim nem zenészek, de támogatták a gyerekkoromban megmutatkozó különleges zenei tehetségem kibontakoztatását. Kezdetben műanyag kuglival ütöttem a skybőr puffot a Boney-M zenéjére Újpalotán a hatodikon. Később végigjártam a szokásos zenei iskolákat, és néhány kitűnő dobostól tanulhattam. Olyan tanáraim voltak, mint Schwarz János, Kőszegi Imre, Jávori Vilmos és Kovács Gyula. Ütőművészként diplomáztam, és éppen nagykorúan rögtön belecsöppentem a köztudatba akkoriban berobbanó Budapest Klezmer Band mozgalmas mindennapjaiba.

Korán elkezdtem színházban dolgozni, ekkor már az Interoperett előadásaiban vettem részt, de jazzdobos palántaként fogalmam sem volt róla, mi a klezmer. Láttam néha egy csokornyakkendős urat elhaladni a Vigadó környékén, akiről több ismerősöm elmondta, hogy ő a Budapest Klezmer Band klarinétosa – ő volt Kohán Pisti -, így a nevet hallottam már párszor. Amikor 20 éve Fegya dobost keresett, érdekesnek találtam ezt a zenei világot, és fokozatosan beletanultam a műfajba.
Igazi aranykor kezdődött el, egyik külföldi turnéról mentünk a következőre, a siker és a következő meghívás garantált volt. A zenekar egy nagy családként működik ma is, a jó hangulat és a zenésztársak kedves támogatása akkoriban különösen sokat segített nekem a kezdeti időszakban. Azóta pedig amit egy dobvirtuóz csak tudhat, azt itt megmutathattam. A sorozatosan érkező szakmai díjak, és a 2015-ös Prima Primissima közönségdíj jóleső elismerést jelentenek számomra szakmailag és emberileg.

A bázisom a Budapest Klezmer Band, de zeneileg amúgy mindenevő vagyok. Rendszeresen játszom színházakban és különböző együttesekben is jazz, funky vagy akár country műfajokban.
Régóta tanítok, a tanítványaim gyerekek és felnőttek vegyesen. Különösen büszke vagyok arra a 3 növendékemre, akik ösztöndíjjal bekerültek a bostoni zeneművészeti főiskolára, a Berklee College of Music diákjai közé.
Mióta nagy szerencsével sikerült egy szentendrei családi házba költöznünk feleségemmel és kisfiammal, új hobbim van: kertészkedek és intézem a ház körüli teendőket. Itt tartjuk a zenekar éves családi partiját, ami egy igazi nagycsaládi esemény.

Hiszek a sorsszerűségben, és bízom abban, hogy még legalább további két évtizedet zenélhetek együtt társaimmal.

Gazda Bence

hegedű, ének

2002 óta vagyok a Budapest Klezmer Band tagja.
A klasszikusokat lecserélve, az egyedi zenét keresve találtam rá a klezmerre. Az érdeklődésem összművészeti. Hangszereléssel és zeneszerzéssel is foglalkozom, és szívesen főzök.

Részletek

Szüleim hegedűművészek, így nincs benne semmi különös, hogy ötéves koromban hegedülni kezdtem. Tizenhárom éves koromban felvettek a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hegedű szakára, ahol hegedűművész diplomát szereztem. Diplomakoncertemen a Liszt Ferenc Kamarazenekar kísért. Klasszikus hegedűművészként számos díjat nyertem (Artisjus díj, a Bécsi Zeneakadémia OESTIG díja, Flesch Károly hegedűverseny 1. díj).

Ezek a sikerek valahogy nem tudtak kielégíteni. Borzasztóan zavart, hogy olyasmit játszom, amit előttem már ezerszer eljátszottak, nálam jobban. Vagy ha új művet mutattam be – tudják: ”a kortárs zene” -, arra három ember volt kíváncsi, nem véletlenül. Valami olyasmire vágytam, ahol a művész és a néző között a klasszikus zene merev szokásainál kötetlenebb kapcsolat alakul ki. Ahol játszhatok valami teljesen újat és még tetszik is annak, aki hallgatja.

2002-ben hallottam édesanyámtól egyszer ebédnél, hogy hegedűst keres a Budapest Klezmer Band. Tudtam, hogy ez kell nekem. Felkészültem a próbajátékra, felvettek. Eredetileg csak egy hónapra kellettem volna egy németországi turnéra, ám a dolgok máshogy alakultak. Egy szeptemberi kedden Fegya felhívott és megkérdezte, van-e érvényes útlevelem. Volt. – Jó, akkor pénteken jössz Rómába és játszod a Purimot! – Hogy mit? – A Purimot! Két napom volt a teljes balett megtanulására, amiről azt sem tudtam, hogy micsoda. Ez lehetetlennek tűnt, így az esélytelenek nyugalmával álltam neki – de azért persze izgultam is. Szerencsére a remek társaság, a családias légkör miatt nagyon könnyű volt beilleszkednem és az előadások sikeresen lementek. Maradtam.
Telt-múlt az idő, és én szépen megtanultam a repertoárt, a Hegedűs a háztetőn c. musicalt, és egyre újabb kihívásokkal gazdagodtak a feladataim.

A klezmer mellett hangszereléssel is elkezdtem foglalkozni, többek között a Quimbynek, a Máté Péter Emlékzenekarnak és számos más előadónak. Autodidakta zeneszerzőként színdarabokhoz írtam zenét. A Gólem színház zeneszerzőjeként is dolgozom.

Imádok jókat enni és jókat főzni. Menyasszonyomat, Flórát is a Budapest Klezmer Bandnek köszönhetem, egyik koncertünkön ismerkedtünk meg.

Barbinek Gábor

harsona

2011 óta vagyok a Budapest Klezmer Band tagja
A jazz világából érkeztem, majd a klezmer zenében elmerülve egy másik sokszínű világot fedeztem fel. Szakmai életem két egyformán fontos részévé váltak.

Részletek

Érettségi után kerültem fel Budapestre, és 2003-ban diplomáztam a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszékén harsonaművészként és tanárként.
1997-től már számos zenei produkcióban közreműködtem. A Stúdió 11 tagjaiként találkoztunk Végh Balázzsal, sokat zenéltünk együtt, és később ő volt az, aki beajánlott a Budapest Klezmer Bandbe.

A jazz világából jövök. A Modern Art Orchestrának megalakulása óta tagja vagyok,
mellette pedig több más jazz és pop formáció fellépésein és színházi munkákban is rendszeresen részt veszek, pl. a Nemzeti Színházban. A Stúdió 11-ben a mai napig játszom.
2007-ben kortárs zenei tevékenységemért Artisjus-díjat kaptam.

2011-ben találkoztam a klezmerrel. A Budapest Klezmer Bandben tagcserére került sor, és Balázs javaslatára meghallgatott engem is Fegya. Bevezetett a klezmer zene világába, és otthonra találtam az együttesben. A zenekar jó hangulatú alkotó folyamatait, a nagysikerű koncerteket és külföldi turnékat egyaránt élvezem. Szakmailag lelkesít, hogy szólózási lehetőségem is van, megmutathatom a tudásom ebben a műfajban is. Fontos szegmense lett az életemnek.

Szakmai életem két felét egyensúlyban érzem: a klezmer zenélés és a vele egyenértékű jazz műhelymunka szépen összeegyeztethető a mindennapokban. Az eseti jazz fellépések pedig különleges lehetőségek és élmények.

A Budapest Klezmer Band 2015-ben Prima Primissima közönségdíjas lett, és én büszke vagyok arra, hogy „családtag” lehetek ebben a különleges zenész csapatban.

Máthé László

nagybőgő

2012 óta vagyok a Budapest Klezmer Band tagja.
Hegedűsként komolyzenével kezdtem, majd basszusgitárra és nagybőgőre váltva a jazz műfajnál kötöttem ki. Kedvenceim a klezmer, a tanítás, a családom és a futás.

Részletek

Több komolyzenész családtaggal büszkélkedhetek, így én is ezen az úton indultam el: 8 évesen kezdtem meg zenei tanulmányaimat hegedűn, majd a Szegedi Konzervatórium hegedű tanszakán folytattam a képzést. 17 évesen viszont a komolyzenén kívül már más stílusok is erősen hatottak rám, ezért átváltottam a basszusgitárra, majd pár évvel később megismerkedtem a nagybőgővel is.
A klasszikus zenétől elragadott a rock, és később a jazz.
A basszusgitár tudásomat először a Kőbányai Zenei Stúdiót elvégezve csiszoltam, majd felvételt nyertem a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre, ahol a Jazz Tanszék basszusgitár szakirányán Lattmann Béla tanítványaként 2007-ben szereztem diplomát. Az egyetemi éveim alatt – nem hivatalosan – bejártam a bőgő órákra is Berkes Balázs tanár úrhoz, akinek ezért a lehetőségért egész életemben hálás leszek.

Szakmai érdeklődésem szerteágazó: különböző formációkban játszom basszusgitárosként és bőgősként jazz, blues, pop, latin és funky stílusokban, nemzetközi és hazai előadókkal egyaránt.
A jazz zene régóta fontos szerepet tölt be az életemben, és örömmel tanulok neves előadóktól, így pl. Mike Stern és Trilok Gurtu fellépéseit is szívesen kísérem, amikor lehetőséget kapok. Nagy élmény volt, hogy Al Di Meola és Dave Weckl mellett több ismert amerikai jazz muzsikussal együtt közreműködhettem egy album felvételében 2011-ben.

Legújabb kedvencem pedig a klezmer. Először helyettesítőként kaptam néha szerepet, majd 3 év ismerkedés és gyakorlás után 2012-ben csatlakoztam állandó tagként a Budapest Klezmer Bandhez.
Már úgy érzem, befogadott ez a zenei világ, de a mai napig boldog meglepetést érzek a koncertek végén felhangzó nagy ovációknál, a zajos sikert hallgatva.
A zenekarra jellemző családias, jó hangulat a próbákat és a turnékat is örömtelivé teszi.

A zenélés mellett tanítok is: közel 15 éve foglalkozom magántanítással. 2007-től 2011-ig a székesfehérvári Dr. Lauschmann Gyula Zeneművészeti Jazz Szakközépiskola tanára voltam, jelenleg a ráckevei Ránki György Művészeti Iskolában foglalkozom több mint 20 növendékkel.

Ráckevén élek, feleségem angoltanár, és van három csodálatos gyermekünk: két lányunk és egy fiúnk. Azt már látjuk, hogy mindháromnak jó a ritmusérzéke.
Egykor sportoktatónak is készültem, így amikor tehetem, szabadidőmben futok egyet, ez energiát ad a munkához.